PHRALIPE – Nyitott Szemmel a sokszínű társadalomra

EFOP-1.3.4-16-2017-00040.

A Pályázatról

A „Nyitott Szemmel” Közhasznú Egyesület (5600 Békéscsaba, Lencsési út 45-47.) pályázatot nyújtott be a „Közös értékeink, sokszínű társadalom" című pályázati felhívására, melynek célja a roma kulturális értékek, hagyományok megőrzése, intézményeinek, szervezeteinek fejlesztése, a nemzetiségi nyelvhasználat elősegítése. A célok megvalósításához a nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak és a kulturális intézmények tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak, ezért kiterjedt együttműködési hálózat megteremtése az egyik részcélja a programnak.

Egyesületünk a programot 2018.03.01. – 2021.02.28. közötti időszakban valósítja meg.

Támogatás mértéke: 48 730 401 Ft, 100% vissza nem térítendő támogatás.

A projekt eredményeképpen létrejönnek rendszeresen és fenntarthatóan működő kulturális műhelyek, melyek helyszínéül szolgálnak a roma kultúra megismerésének, továbbadásának.

 

A projektek megvalósítása hozzájárul:

  • az előítéletek csökkentéséhez és az elfogadás növeléséhez,
  • minőségi szolgáltatásokhoz, programokhoz való hozzáférés javításához.
  • A pályázat átfogó célja a nemzetiségi, etnikai identitás megőrzése, a kultúrák közötti párbeszéd erősítése és az eltérő identitással rendelkező társadalmi csoportok együttműködése érdekében programok, események, kulturális termékek előállításának támogatása:
  • a roma és más nemzetiségi csoportok/közösségek hagyományainak, ünnepeinek, szokásainak, kulturális értékeinek megismertetése, összegyűjtése és bemutatása, ezt segítő programok és helyszínek kialakítása;
  • a nemzetiségek, kisebbségi csoportok és a többségi társadalom közötti párbeszédet támogató programok;
  • az eltérő kultúrák meg- és elismerését támogató tevékenységek.

 

Célcsoport:


Projektünk hatóterülete Békés megye összesen kilenc járásából hat járást ér el, melyek közül egy –Sarkadi járás – a társadalmi, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett összetett mutató alapján komplex programmal fejlesztendő, három – Békési, Gyomaendrődi és Szarvasi járások – pedig kedvezményezett járások közé tartozik.

A projekt megvalósításának központja Békés megye székhelye Békéscsaba, valamint Békéscsabai járásban és a szomszédos Békési, Gyulai, Sarkadi, Szarvasi és Gyomaendrődi járásokban található nyolc olyan település, ahol a roma lakosság aránya meghaladja a 3%-ot.
A projekt célcsoportja a projekt hatóterületén élő tejes lakosság. Kiemelt célcsoportja a gyerekek, fiatalok, azok a szakemberek, akik romákkal, romákért dolgoznak, valamint azok a hátrányos helyzetű emberek, akiknek korlátozottak a hozzáférési lehetőségei a kulturális javakhoz, eseményekhez, termékekhez.

A roma közösség a legnagyobb lélekszámú hazai nemzeti kulturális kisebbség, melynek tagjai évszázadokon keresztül megőrizték kisebbségi kultúrájukat, etnikai kisebbségi kultúrájuk ápolásával, örökítésével, megélésével konzerválták a többségi kultúrán belül a roma szubkultúra értékeit. Legteljesebb körű adatok a lakosság nemzetiségi, kisebbségi kötődéséről a 2011-es népszámlálásból származnak. Hasonlóan széleskörű adatfelvétel azóta nem történt, ezért egyrészt ezekkel az arányokkal dolgozunk a jelen szakmai tervben is. A romák településeken belüli megoszlásáról a kisebbség életfeltételeinek javításáért esélytudatossággal működő szakmai, vallási, kulturális, kisebbségi szervezetekkel való együttműködésben kaphatunk pontosabb képet, tekintettel a népszámlálási adatok alacsony számára és a cigányság heterogén, differenciált összetételére.

A 2011. évi népszámlálás adatai szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek cigány emberek, míg a teljes népességen belül 3,2%-os arányban élnek közöttünk. Békés megyében leginkább elterjedt a roma nemzetiség a Sarkadi és a Békési járásban, ahol a 2,6%-os megyei átlaggal szemben a magukat roma nemzetiségűeknek vallók aránya 7,9% és 5,6%.

Mivel a népszámlálási adatok nem mindig mutatnak reális képet a nemzetiségi hovatartozásról, ezért a helyi Nemzetiségi Önkormányzati Választások választói névjegyzékének adataira és a Roma Nemzetiségi Önkormányzatok becsléseire is támaszkodunk.
Amennyiben összevetjük a három adatsort, akkor láthatjuk, hogy kistérségi szinten a becsült adatok többszörösen meghaladják a népszámláláskor magukat nemzetiséginek vallók, és a választói névjegyzékbe bejegyzettek számát.

A magukat roma nemzetiségűnek vallók aránya a kilenc település közül Geszten a legmagasabb, 31,4%. A roma nemzetiségűek magas aránya összefüggésbe hozható a jelentős munkanélküliséggel sújtott, valamint társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések közé történő besorolással. Kötegyán és Méhkerék szintén az infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések között találhatóak, Kötegyánban 9,8% a roma lakosok aránya. Sarkadon, mint jelentős munkanélküliséggel sújtott településen, 9,4%-ban található roma lakosság.

1. táblázat A projekt hatóterületén élő roma száma a 2011. évi népszámlálási adatok, és 2014. évi kisebbségi választói névjegyzékben szereplő adatok és becslés alapján

Települések Lakónépesség száma (fő) 2011. év  Roma nemzetiség 
 száma (fő) aránya (%) 
Békéscsabai járás 83 541   912 1,1 
Békéscsaba 62 050   441 0,7 
    Kisebbségi választói névjegyzék adatai  327 0,5 
    Becslés alapján 2011. év 2 500  4,0 
Doboz 4 214    310  7,4 
    Kisebbségi választói névjegyzék adatai  158 3,7 
    Becslés alapján 2011. év  n.a.  n.a. 
Békési járás  37 409    2 101 5,6 
Békés 20 088   1 402  7,0 
    Kisebbségi választói névjegyzék adatai  825 4,1 
    Becslés alapján 2011. év  3 000 14,9 
Mezőberény  10 632   576  5,4 
    Kisebbségi választói névjegyzék adatai  219  2,1 
    Becslés alapján 2011. év  1 097  10,3 
Gyulai járás   41 627   808 1,9 
Elek 4 927   396  8,0 
    Kisebbségi választói névjegyzék adatai  288  5,8 
    Becslés alapján 2011. év  900 18,2 
Kétegyháza  3 808    207  5,4 
    Kisebbségi választói névjegyzék adatai  100  2,6 
    Becslés alapján 2011. év  300  7,9 
Sarkadi járás   22 908    1 821  7,9 
Sarkad  10 020    941 9,4 
    Kisebbségi választói névjegyzék adatai  455 4,5 
    Becslés alapján 2011. év  1 900  19,0 
Geszt  790    248  31,4 
    Kisebbségi választói névjegyzék adatai  126  15,9 
    Becslés alapján 2011. év  400  50,6 
Mezőgyán  1 104   211  19,0 
    Kisebbségi választói névjegyzék adatai  n.a.  n.a. 
    Becslés alapján 2011. év  n.a.  n.a. 
Méhkerék  1 981    62  3,0 
    Kisebbségi választói névjegyzék adatai  45  2,2 
    Becslés alapján 2011. év  n.a  n.a. 
Szarvasi járás   28 779    512 1,8 
Szarvas  16 000    489  3,0 
    Kisebbségi választói névjegyzék adatai  364  2,1 
    Becslés alapján 2011. év  1 600  10,0 

  Forrás: TEIR/KSH-NEPSZ; Országos Választási Iroda; Polgármesteri Hivatalok

A hazai romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6- 700 ezres roma népesség négyötöd él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken. Foglalkoztatottságuk kapcsán elmondható, hogy munkavállalásuk során is többszörös hátránnyal kell szembesüljenek. Egyrészről a roma lakónépesség a többségtől eltérő területi koncentráltságot mutat, a cigányság kevesebb mint 10%-a lakik a fővárosban, szemben a teljes népesség 20%-ával, illetve kistelepüléseken lakik a cigányság mintegy 60%-a, szemben az országos 38%-kal. A területi hátrányok fokozzák a kirekesztődés veszélyét (javakból, lehetőségekből, jogokból, társadalmi folyamatokból) különösen a kistelepüléseken, tanyás térségekben. Másrészről a roma emberek munkahelyi esélyegyenlőtlenségének legfőbb okát elsősorban az alulképzettségre, a megfelelő szakképzettség hiányára vezetik vissza, bár a társadalmi előítéletesség miatt önmagában az etnikai hovatartozás sem elhanyagolható veszélyeztetettségi forrás.

Az alacsony iskolai végzettség, iskolázatlanság elsősorban a családi minta átörökítése, a támogatottság hiánya miatt jellemző. Az adatok alapján az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező nők aránya közel 10 %-al magasabb a férfiakéhoz képest. Jól tükröződik, hogy a célcsoport női tagjai ebben az életkorban valószínűleg gyermekvállalás miatt kikerülnek az iskolából, s később sem szerzik meg az alapvégzettséget. Ezzel összefüggésben, a becslések szerint a romák foglalkoztatottsági szintje kevesebb, mint a fele a nem roma népességnek, munkanélküliségi rátájuk három-ötszörös, azaz átlagosan 40%-os, mely hátrányos helyzetű térségekben elérheti a 90%-ot is. A cigány nemzetiségűeknek körülbelül csak 16%-a gazdaságilag aktív.
A kultúra továbbadásának XXI. századi módja a digitális felületek használata. Komoly probléma ugyanakkor, hogy a 15 év feletti lakosság 44,5%-a még mindig digitálisan írástudatlan. Különösen nagy a lemaradás – az idősek mellett – a munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek, a kistelepüléseken élők és alacsony végzettségűek körében, akiknek digitális kompetencia-fejlesztése sürgető feladat.

A projekt megvalósítási helyszíneinek települési önkormányzatai a településeken feltárt esélyegyenlőségi problémákra az esélyegyenlőségi programjaikban reagáltak, és intézkedéseket fogalmaztak meg azok kezelésére vonatkozóan.

Békéscsaba Helyi Esélyegyenlőségi Programja hangsúlyozza, hogy „a roma kulturális értékek, hagyományok megőrzése, az intézmények, szervezetek fejlesztése, a kisebbségi nyelvhasználat elősegítése fontos feladat, mivel a roma kultúra ápolása hozzájárul a romákkal kapcsolatos társadalmi kép pozitív irányú formálásához”, az előítéletesség csökkenéséhez és a társadalmi befogadáshoz.
A közösségi, kulturális élet színterei sokszínűek, számos intézmény, templom, civil szervezet biztosít teret az egész lakosság számára, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat közvetítő szerepe erősíti a roma lakosság bevonását, figyelmének felkeltését. A Jókai Színház, a könyvtár, az idősek klubjai, a Csaba Gyöngye Kulturális Központ rendezvényei nyitottak a lakosság számára.
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat és Békéscsaba Megye Jogú Város Önkormányzata jó kapcsolatot tart fent, együttműködésük folyamatos. Az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésének feltételeit biztosítja, tevékenységeikhez támogatást nyújt. Az Önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények, illetve az általuk szervezett kulturális programok kínálatában megjelennek a roma kisebbségi kultúrát, mint értéket bemutató elemek.
A Roma Nemzetiségi Önkormányzat a Békéscsabai Cigánylakosok Egyesületével és az Alapítvány a Rajkókért tagjaival együttműködésben több kulturális és hagyományápoló programot szervez, cigány gasztronómiai és sportnapot rendez. Közösen szervezik meg a kirándulásokat és a cigány gyermekek táboroztatását.

Doboz Nagyközség Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának célja, hogy olyan beavatkozásokat tervezzen, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Az Önkormányzatnak a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal szoros az együttműködése, akik képviseltetik magukat az önkormányzat szociális bizottságában. Véleményüket, ismereteiket figyelembe veszik a döntések meghozatalakor.
A közösségi élet legfontosabb színtere a Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár és a részét képező Széchy Tamás Emlékház és Helytörténeti Kiállítótér. Minden korosztály számára szerveznek különböző programokat, szakköröket, amelyek széles skálát ölelnek fel a népi kismesterségek megtanításától, a hagyományőrzéstől a szabadidős programok szervezéséig.

Békés Város Önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintett célcsoportok a településen jussanak lehetőséghez az oktatás, a kultúra, a sport, a szociális és egészségügyi szolgáltatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, valamint a közlekedés és a kommunikáció területén.
Békés Városi Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ, a sportcsarnok és a városi sportpálya kezelője számos városi szabadidős és tömegsport versenyt rendez, melyekre a roma nemzetiségűek nagy számban jelentkeznek. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat közösségi programjai között sportnap, gyermeknap keretében zajló sportversenyek rendszeresen szerepelnek, melyekre a díjakat részben a városi önkormányzat biztosítja. Többször városunk rendezte a Békés Megyei Cigánylakosok Sportnapját. A város 42 éve 42 rendezi meg az iskolák közötti Kállai Jenő emlékversenyt, ez az egyetlen, amelyiken a túlkoros gyermekek is szerepelhetnek.
Békésen a Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtása érdekében létrehozott Fórumon belül „Romák/mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport”-ot hoztak létre, akik a kitűzött tematikus célok megvalósítása érdekében tevékenykednek.
Mezőberény Város önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjában is hangsúlyozza a roma lakosságnak a város kulturális életében való teljes jogú részvételének jelentőségét. Az Orlai Petrics Soma Kulturális Központ szervezeti keretei között működő Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és a Madarak Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont, valamint a civil és egyházi szervezetek kiváló helyszínt és gazdag programkínálatot nyújt a lakosság, közöttük a nemzetiségekhez tartozók számára.

A Mezőberényi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2012. évi megszűnését követően a 2014. évi nemzetiségi önkormányzati választásokkor alakult újjá. A működés megszakítása feltételezhetően hozzájárult ahhoz, hogy a roma nemzetiség hagyományápoló és kulturális tevékenysége minimálisra csökkent a városban. Ennek élénkítése, újjászervezése jelen projekt keretében elengedhetetlen feladatnak számít.

Elek Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programjában is kiemelt célcsoportként van jelen a roma lakosság esélyegyenlőségének biztosítása mind az oktatás, mind a sport és kulturális programok elérhetősége kapcsán. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat hagyományőrzéssel kapcsolatos tevékenységet folytat, kulturális programok szervezésében működik együtt a többi nemzetiség önkormányzataival.

Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjában intézkedéseket fogalmaz meg a munkanélküli szülők családjában élő a gyermekek hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási diszkriminációjának megszüntetése érdekében.
A leghátrányosabb helyzetben lévő családok száma a településen igen magas, mely családokban a gyermeklétszám is kiemelkedő létszámot mutat, így a hátrányos helyzetű gyermekek száma meghaladja az országos átlagot. A tehetősebb családok a közeli városok iskoláiba íratják gyermekeiket, ami a település egyik oktatási intézményében a hátrányos helyzetű gyermekek kiemelkedően magas, 50%-ot meghaladó arányát eredményezi, ami látens szegregációhoz vezet. Ez – többek között – súlyos gondokat okoz az oktatás, nevelés szakmai színvonala tekintetében, ugyanis a továbbtanulni kívánó tanulók nem tudnak kellő mélységű és elegendő mennyiségű tudást elsajátítani. Emellett külön képzettséget és többletidőt igényel a nehezebben tanuló gyermekek felzárkóztatása, oktatása, ami viszont többletköltséget eredményez a túlórák vonatkozásában.
Táncsics Mihály Művelődési Ház és Könyvtár biztosít színteret a kulturális és hagyományőrző rendezvények szervezésére, valamint mindenki számára biztosítja az internethasználat lehetőségét. A biztonságos körülmények között történő internethasználat a kapcsolattartás és az információszerzés legfontosabb eszközévé vált, és digitális esélyegyenlőséget biztosít a hátrányos helyzetű gyermekek számára.

A Sarkadi Járás több tekintetben is halmozottan hátrányos helyzetű. A területének elhelyezkedése révén mind az országos, mind a regionális, mind a megye vérkeringéséből kiesik. Főútvonal, vagy attól magasabb rendű útvonal nem halad át a területén, regionális székhely, megyeszékhely, vagy egyéb városok is jelentős távolságra helyezkednek el a járás egyes részeitől. Ezen földrajzi adottságok miatt a járás gazdasági aktivitása sem jelentős, kevés a munkáltató, az elsődleges munkaerő-piac szereplői jellemzően a közszférából kerülnek ki a meglévő kevés vállalkozás mellett. Az aktív korú munkavállalók nagy része alacsony iskolai végzettségű (8 általános), de gyakori az elavult, vagy a kevésbé piacképes szakképesítés is. Ez tovább nehezíti a munkanélküliek foglalkoztathatóságat, valamint alacsonyabb béreket generál. Mindezen tényezők összessége az állandó lakosság életszínvonalát alacsony szinten tudja csak tartani, így a mélyszegénység egyszerre érinti, mind a roma, mind a nem roma lakosságot is egy-egy településen, vagy egyéb mikrokörnyezetben.
A mélyszegénységben élők lakáskörülményei a megyei átlagtól elmaradnak. Sarkad összes lakásállományának közel 10 %-a elégtelen lakhatási körülményeket biztosít. A mélyszegénységben élők lakhatása tekintetében a legjelentősebb problémát a közművek részbeni hiánya jelenti, elsődlegesen a közüzemi tartozás miatt több esetben kikapcsolásra került.

Szegregált lakókörnyezet Sarkadon található, a KSH 2001. évi adatai szerint az Óváros területén belül mintegy 51,4 hektár szegregátumnak minősül, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladja az 50 %-ot. E területen élőket az alacsony iskolázottság, alacsony gazdasági aktivitás, munkanélküliség magas szintje, a szegénység és kirekesztettség magas szintje jellemzi. A nevelési intézmények nyilvántartása alapján megállapítható, hogy a szegregátumon belül nagyobb arányú a halmozottan hátrányos gyermekek száma, mint a település más részein.
2012-2015 között a Sarkadi Járás területén a Sarkadi Kistérség Integrált Programja az „Együtt gyermekeink jövőjéért” (TÁMOP-5.2.3-Á-11/1-2022.0002) támogatta a helyben élő gyermekek esélyeinek a javítását. A program keretében Sarkadon szociális munkás alkalmazására került sor az Általános Iskolában, valamint Ifjúsági Klub, és Baba-Mama Klub működik, Geszten pedig létrejött a Biztos Kezdet Gyerekház program.
Sarkad Város Önkormányzata munkaerő-piaciszolgáltatásokkal, foglalkoztatási programokkal, önkormányzati lakásállományával és lakhatást segítő támogatásokkal próbál enyhíteni a többszörös hátrányokon.
Sarkadon számos társadalmi, érdekvédelmi és civil szervezet működik, összefogva a helyi közösségeket, színesítve a város életét. A városban a gyermekek és felnőttek számára egyaránt biztosított a sportolás lehetősége. Az általános iskola mindkét telephelyén van tornaterem. A helyi Középiskola tornaterme nyitva áll, nemcsak az ott tanuló diákok előtt, hanem a felnőtt sport programoknak is rendszeresen helyet biztosít. Az Önkormányzat Képviselő-testülete támogatásával felújításra került a KINISZI sportpálya, ahol az önkormányzat rendszeres anyagi támogatásával ifjúsági és felnőtt Labdarugó Egyesület, valamint a Tenisz Klub és Asztalitenisz Egyesület működik.
A Sarkadi Roma Nemzetiségi Önkormányzat a romák érdekvédelmét, közügyeinek rendezését hivatott szolgálni. A települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködése jónak mondható, kapcsolatukat a partneri együttműködés jellemzi. A Sarkadi Roma Nemzetiségi önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a hagyományápolásra, a gyermekek szabadidős tevékenységének összefogására.
Sarkad Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programjában megfogalmazottak szerint a roma népesség hátrányos helyzete több, egymással szorosan összefüggő társadalmi, gazdasági probléma eredője. Intézkedéseik között a több problématerületre — oktatás, foglalkoztatás, szociális és egészségügy, kultúra, lakóhelyi környezet — egyszerre koncentráló, komplex, átfogó problémakezelési megoldások vezethetnek eredményre.

Geszt község önmagában is szegregátumnak tekinthető. A település egészére jellemző az alacsony foglalkoztatottság, az inaktív jövedelmekből történő létfenntartás, a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek magas aránya, és az elöregedés jelensége.
Geszt Község Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja felnőttképzések szervezését, a foglalkoztatottság növelését, a szociális és védőnői szolgáltatás fejlesztését, valamint a kulturális, közösségi élet aktivizálását nevezi meg intézkedési között.

Mezőgyán községben munkahelyet leginkább az önkormányzat kínál, nagyobbrészt közfoglalkoztatás formájában. A lakosság a civil szervezetek működtetésében vállal aktív szerepet. A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együtt részt vesznek a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásában, tehetségfejlesztésében, valamint a hagyományok ápolásában.
Méhkerék az ország legnagyobb létszámú román nemzetiségi települése. Az anyanyelv használata a mindennapokban, az anyanyelven történő ügyintézés lehetőségének biztosítása nemcsak a Román Nemzetiségi Önkormányzat elsődleges célja, hanem a települési önkormányzaté is.
A gazdasági, társadalmi hátrányokat a munkanélküliség itt is magával hozza. Az önkormányzat a foglalkoztatás elősegítését a közfoglalkoztatás bővítésével, az értékteremtő mintaprogramok megvalósításával segíti. A határon átnyúló pályázat a HURO/1001/305/2.3.2, mely a nyelvi ismeretek megszerzése mellett a szakképzés lehetőségét is nyújtotta, a munkanélküliek számára megnyitotta a lehetőséget a határon túlra is.
Kulturális rendezvényeknek a Duló György Művelődési Ház ad otthont, mely helyszínt biztosít a hagyományokat ápoló helyi Nyisztor György néptáncegyüttesnek.

Szarvas Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programjában ismertetésre kerül, hogy a Roma Nemzetiségi Önkormányzat folyamatos együttműködésben áll az Önkormányzattal. Önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén.

Kiemelt célcsoportja a gyerekek, fiatalok, azok a szakemberek (pedagógusok, szociális munkások, kulturális szakemberek, civilek), akik romákkal, romákért dolgoznak, valamint azok a hátrányos helyzetű emberek, akiknek korlátozottak a hozzáférési lehetőségei a kulturális javakhoz, eseményekhez, termékekhez.

Jelen projekt célja a roma kulturális értékek, hagyományok megőrzése, a projekt hatókörében lévő nemzetiségi intézmények, szervezetek fejlesztése, a nemzetiségi nyelvhasználat elősegítése. A projekt eredményeképpen létrejönnek rendszeresen és fenntarthatóan működő kulturális műhelyek, melyek helyszínéül szolgálnak a roma kultúra megismerésének, továbbadásának.

A projekt megvalósítása hozzájárul:

  • az előítéletek csökkentéséhez és az elfogadás növeléséhez,
  • minőségi szolgáltatásokhoz, programokhoz való hozzáférés javításához.
  • A projekt átfogó célja a nemzetiségi, etnikai identitás megőrzése, a kultúrák közötti párbeszéd erősítése és az eltérő identitással rendelkező társadalmi csoportok együttműködése érdekében programok, események megvalósítása, így:
  • a roma és más nemzetiségi csoportok/közösségek hagyományainak, ünnepeinek, szokásainak, kulturális értékeinek megismertetése, összegyűjtése és bemutatása, ezt segítő programok és helyszínek kialakítása;
  • a nemzetiségek, kisebbségi csoportok és a többségi társadalom közötti párbeszédet támogató programok;
  • az eltérő kultúrák meg- és elismerését támogató tevékenységek.

Jelen program hosszútávon segíti:

  • az előítéletek csökkentését, az elfogadás növelését,
  • minőségi szolgáltatásokhoz, programokhoz való hozzáférés javítását,
  • a szegénységből kivezető esélyek megteremtését.

Megvalósítási intenzitás:

  • Évente összesen 27 roma kulturális esemény megrendezése;
  • és a békéscsabai járás, valamint szomszédos járásokban található olyan kistelepüléseken, ahol a roma lakosság aránya minimum 3%,évente minimum 3-3 rendezvény.


Tervezett programok:

  1. Olyan kulturális események, programok, fórumok, kulturális és egyéb előadások, kiállítások, események szervezése, lebonyolítása, amelyek közelebb hozzák a roma kultúrát a fiatalok, a többségi társadalom tagjai számára.
  2. Roma és nemzetiségi hagyományok megőrzése és átadása a fiatalabb korosztályoknak, nemzetiségek kulturális örökségének és múltjának megismertetése és elmélyítése (zene, képzőművészet, népművészet, tánc, filmművészet, iparművészet, stb. területén).
  3. Olyan nem formális, informális workshopok, tréningek, nyelvi képzések, romológiai ismertető képzések kidolgozása és megvalósítása, amelyek az érdeklődőkkel megismertetik a roma kultúrát, történelmet, értékeket, valamint az érzékenyítő tanfolyamok révén változtatnak a romákkal foglalkozó szakemberek és a többségi társadalom szemléletén, hozzáállásán is
  4. A roma és nemzetiségi hagyományok őrzését, megismertetését célzó weboldal létrehozása, tartalommal való feltöltése, folyamatos frissítése, fenntartása.
  5. Részvétel hazai nemzetiségi rendezvények szervezésében, a más által szervezett rendezvényeken a nemzetiségi, kiemelten roma részvétel megszervezése.
  6. A roma integrációt célzó vagy roma kultúrát bemutató tematikus táborok megvalósítása: ifjúsági és gyerektáborok hátrányos helyzetű/roma gyerekek, fiatalok számára, iskolai kirándulások tematikusan a roma kultúra, hagyományok egyes területét bemutatva, alkotótáborok szervezése gyerekek, fiatalok és roma művészek számára.
  7. Roma Holokauszt bemutatása, emlékezés fenntartása.
  8. Roma kulturális értékek megőrzéséhez, megértéséhez, átadásához szükséges kompetenciák fejlesztése:
  • a) Újszerű ismeretátadási módszerek kifejlesztése, alkalmazása és azok elérhetővé tétele,
  • b) A hagyományok megőrzése, átadása fiatalabb korosztályoknak, bemutatása a többségi társadalomnak.
  • c) Nemzetiségi, kiemelten a cigány nyelv ápolását, fejlesztését és továbbadását szolgáló tevékenységek.
  • d) Roma kultúrához kapcsolódó tehetségkutatás, tehetséggondozás.

Referencia mentor programjaink:

Kiegészítő tevékenység:

  • Projekt előkészítés,
  • Projektmenedzsment működtetése,
  • Horizontális szempontok érvényesítése (esélyegyenlőség- környezetvédelem),
  • Kötelező nyilvánosság biztosítása
uszt